Direkt - szitanyomáskor, egy előre elkészített sablonon keresztül kerül a kikevert színű, sűrű halmazállapotú festék közvetlenül a póló anyagára/anyagába. Véleményünk szerint ez az egyik legtartósabb póló nyomtatási technológia, hiszen a felhasznált festék a lehető legjobban kerül a póló anyagába.

Transzfer - szitanyomás: A gyártás folyamata nagy mértékben megegyezik a direk-szitázással. A különbség annyi, hogy itt nem közvetlenül a póló anyagára kerül a festékanyag, hanem egy úgynevezett transzfer-papírra, melynek célja szó szerint a transzferálás, vagyis az átvitel a pólóra. A transzfer-szitázás előnye, hogy az elkészült minta egy ideig tárolható felnyomás nélkül is. Felnyomás alatt a magas hőmérsékleten történő préselést értjük. Ennek előnye, hogy a már leszitázott minta a későbbiekben, utánrendelés esetén is felhasználnálható, és nem kell újabb sablont készíteni. Továbbá , hogy a megfelelő nyomás és hőmérséklet beállításával durvább szövésű anyagokra is nyomható (mint például piké pólók), a minta kinézetének romlása nélkül.

Transzfer-fóliás nyomtatáskor a kívánt mintát színes lézernyomtatóval, egy speciális papírra nyomtatjuk, majd az hőprés segítségével visszük fel a pólóra. Ebben az esetben lényeges különbség van a világos és sötét textíliákra való nyomtatáskor. Előnye ennek a nyomtatásnak, hogy fotók és színátmenetes grafikák nyomtathatók, továbbá, hogy kis darabszámban gyors, és kifizethető megoldás.

Világos textíliák esetében a transzfer fólia attetsző. Ilyenkor a kép tükörképe kerül nyomtatásra a fóliára. Ez azért fontos, mert ilyenkor a század-milliméter vastagságú lézerfesték a póló és az áttetsző fólia KÖZÖTT helyezkedik el nyomtatás után. A színes pólóra nyomtatáshoz viszonyítva ez a kettő közül a tartósabb megoldás. Hátránya ennek a verziónak, hogy a lézernyomtató nem nyomtat fehéret, így ha a kép egy színes (pl sárga, világosszürke) alapra kerül, akkor az egész mintának olyan árnyalata lesz. Roszabb esetben ezek a színek keverednek. Például egy királykék minta nyomtatása egy sárga pólóra, egy nagyon sötétzöld mintát fog eredményezni.
Magas hőfokon kell transzferálni, ami miatt 100% műszálas anyagokra nem javasolt. Megoldható, de nem javasolt.

Sötét textíliák esetén, egy fehér alapszínű fólia használatos, mely teljes egészében felkerül a pólóra. Ilyenkor a kapott nyomat teljesen színhű lesz (a fehér alap miatt). A fóliát úgy kell elképzelni, mint egy matricát. A matricára felkerül a minta, majd ezt az egészet lehúzzuk a hordozó rétegről. Természetesen ez nem ragasztóval kerül a pólóra, hanem ezt is hőprés segítségével préseljük az anyagra. Ilyenkor a keresztmetszetet tekintve a lézerfesték kerül legkívülre, melynek hátránya, hogy a kisebb külső behatások - mint pl karcolás, gyűrődés - erre van először hatással. Mivel a fólia teljes egészében fehér, így nem nyomtatható 1:1 rá a pólóra, mert akkor a fehér margó is látszana, és egy téglalap alakú mintát kapnánk. Lehetőség szerint ezt körbevágjuk, hogy minnél kevesebb 'csúnya' felesleg látszódjon. Viszont kb. 1 mm-es keretet ráhagyunk a vágásra, mely alapesetben fehérrel látszódna a pólón. Ezt egy, a póló színéhez hasonló szín nyomtatásával próbáljuk korrigálni, mely egy kevésbé észrevehető keretet fog eredményezni, mint az a lenti példa is szemlélteti.

Tartósságát tekintve... Egyesek szerint egy év és heti egyszeri mosás után is egész jó a minta. Eme sorok írója tapasztalatai szerint az itt felsoroltak közül tartósággát tekintve rossz. Bár annyit hozzátennék, hogy én 60°C-on és NEM kifordítva szoktam mosni őket...

Vágóplotternek nevezzük azt a szerkezetet, mely a számítógép vezérlésével, egy előre legyártott, XY színű fólia-tekercsből körbevágja a megrajzolt mintát. Ha valaki látott már régebben betűkivágást matricából, ez ugyan az, csak a felhasznált anyag más.

A felhasznált fólia, egy vékony, rugalmas, gumi-szerű anyag, melynek egy részét szó szerint beleolvasztjuk a póló anyagába. Ez egy viszonylag alacsony hőfokon olvadó anyag. A fólia teljes keresztmetszetében azonos színű, így ha felülete sérül is, a szín továbbra is megmarad. Mint minden gumi, ez is idővel elöregszik, és repedezni kezd. Ez tapasztalataink szerint kb másfél év.

Nagy hátránya, hogy a felhasznált fóliákból előre legyártott színválaszték van, így 'egyedi' színek készítésére nincs lehetőség. Továbbá a vágóplotter precizitása és a gyártás folyamata nem teszi lehetővé az apró részletek kidolgozását.

Azon kész mintáink esetében, mikor a szitanyomatot helyettesítjük ezzel a technológiával, ott a minták teljesen megfelelőek ezen technológia alkalmazására. Tehát attól nem kell tartani, hogy valami részlet lemarad a látott képről. Tartósságát, szellőzését és tapintását tekintve megegyezik a transzfer-szitanyomással.

1-1 darab sportmez feliratozására ez az egyetlen megfelelő és megfizethető technológia.

Direkt nyomtatás ez a létező legdrágább megoldás.
Képzeljünk el jó nagy tintasugaras nyomtatót, melybe nem papírt teszünk, hanem pólót. Itt a nyomtató közvetlenül a pólóra nyomtat. A speciális festék mindenféle transzferálás és trükk nélkül egyből a pólón (és annak szöveteiben) köt meg. Nincs háttér, tapintása a legjobb, tartósságra egész jó.

Egy fehér pólóra nyomtatáskor tapintásra szinte senki nem mondja meg, hogy ott van egy nyomtatás.

Színes póló esetében azonban a nyomtató nyomtat egy fedő, fehér alapot, melyre azután nyomtatja magát a képet. Ez tapintásra vastagabb, és tartósságra egy lehelletnyivel roszabb, mint a fehér pólós megoldás.